EIT Health Drive Training beszámoló

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egészségügyi innovációt népszerűsítő közösségének (EIT Health) magyarországi tagjaként a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzdiszciplináris Kutatások Intézete nem csak képzéseket szervez és oktatóként segíti az innovációs folyamatokban rejlő lehetőségek megismerését, hanem az intézet munkatársai is folyamatosan kutatják azokat az új ismereteket, amelyek hatékonyan tudják támogatni ezen célokat.

Az egyik ilyen témájú képzés, amely 2020-ban indult és az idei év végével zárult az EIT Health Drive Training nevet viselte. A képzés célja az adott régió innovációs kapacitásainak növelése és egy nemzetközileg is versenyképes innovációs ökoszisztéma kialakításának elősegítése volt, melynek érdekében a résztvevők megismerkedtek azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekkel hatékonyan elemezhetik, vezethetik és irányíthatják régiójukat. A képzés tematikáját és szakértőit az EIT Health magyarországi központja és a Holland TU Delft Vállalkozói Központ, mint EIT Health partner alkották meg és biztosították.

A képzés az ún. „Design Thinking” módszertan elemeire épült, folyamatos mentori támogatást, online összehasonlító elemzéseket, rendszeres online eszmecserét biztosított annak érdekében, hogy a résztvevők képessé váljanak majd olyan döntéshozók bevonására egy adott regionális stratégiára vonatkozóan, melyhez kapcsolódóan 2021-re egy cselekvési terv kidolgozása és részbeni megvalósítása is a kitűzött célok között szerepelt.

A képzési program elsősorban az alábbi öt terület fejlesztését célozta:

  1. a klinikai érdekelt felek bevonása az innovációba
  2. az indulás felgyorsításához kapcsolódó folyamatok javítása
  3. a hallgatói vállalkozói készség ösztönzése
  4. a technológiaátadási képességek fejlesztése
  5. a politikai döntéshozók hálózatának létrehozása az innováció ösztönzése érdekében

2020

Az első év központi témája: Az innovációs ökoszisztéma fogalmának és a résztvevők saját régiójának megértése volt.

Az előadás sorozat keretében a résztvevők valós példákon keresztül nyerhettek betekintést olyan nemzetközi szakértők sikereibe és kudarcaiba, akik kulcsszerepet játszottak például a Hollandiai Delftben található, vagy más vezető európai innovációs központok kialakításában, míg az ún. „Mesterkurzusok során a résztvevők olyan konkrét témákról is kifejezett know-how-t kaptak, mint a piaci validáció, a technológiaátadási politikák vagy a befektetői hálózat létrehozása.

A képzési program három fő modulból állt, amelyeket két év alatt kellett teljesíteni

Az 1. modul annak megértéséről szólt, hogy kik azok a szereplők, akik a régió fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. A modul során a résztvevők megtudták, hogy kiket kell bevonni a döntéshozók és vélemény formálók közül annak érdekében, hogy az régiónkat egy erősebb, összekapcsolt innovációs ökoszisztémává alakítsák. Feltérképezték az érdekelt feleket és elemzést készítettek arról, hogy kik tartoznak vagy kellene, hogy tartozzanak a hálózatukhoz, valamint mindemellett az ehhez szükséges stratégia kidolgozásában is segítséget nyújtottak a képzés szervezői. Így kerültek meghatározásra a majdan létrehozandó tanácsadó testület tagjai, valamint a későbbi időszakban alkalmazandó módszertanokhoz is biztosították a szükséges háttértudást.

A 2. modul keretében megfogalmazásra kerültek az elkövetkező öt évre vonatkozó célkitűzések a régióra vonatkozóan. Ehhez az intézet munkatársai összegyűjtötték azokat a mutatókat, amelyek mennyiségileg leírják a régió innovációs erejét és potenciálját, valamint elemezték a Dél-Dunántúli régióban már rendelkezésre álló, a készségfejlesztést, a vállalkozói kultúrát és a támogatást ösztönző irányítási mechanizmusokat. Az összegyűjtött adatok alapján egy, az adott régióra szabott olyan segédanyag készülhetett, amely lehetővé teszi, hogy érdemi vitát lehessen kezdeményezni arról, hogy mik az erősségek, és mik azok, amiken javítani szükséges.

A mesterkurzus  tárgya a piac validálása volt, hiszen ez alapvető lépés az üzleti vállalkozások létrehozásában éppúgy a tervezői gondolkodásban, mint az új, versenyképes termékek és szolgáltatások kifejlesztésében. Dr. Aleksandar Giga, az EIT Health Hubs egyik oktatója a TU Delft Vállalkozói Központjából “train the trainers” címmel a startupok piaci validációja témakörében tartott workshop-ot. A workshop elsődleges célja az volt, hogy megvitassa a startupok felkészítésének elveit és protokolljait, azon belül is az üzleti modell működéséhez nélkülözhetetlen üzleti és üzleti modell hipotézisek megfogalmazásának módjait, azok vevői/érintetti/szakértői interjúk általi tesztelését.

Az előadás sorozat első témája az inkubáció és akceleráció és azon belül is azok  “okosan”/tervezett módon való megvalósítása volt. A téma előadója és szakértője Job Nijs, MA, YES!Delft elnevezésű inkubátor központ első, valamint a Braventure  jelenlegi igazgatója volt.

A második alkalom címe “Az egyetemek és a tudósok szerepe a regionális innovációs ökoszisztémában”, melynek előadója Prof. Karel Luyben, Magnificus a TU Delft korábbi rektora volt. Luyben professzor nagy tapasztalattal rendelkezik a témakörben, hiszen 2014 és 2018 között a CESEAR hálózat (az 53 európai tudományos és technológiai egyetem erős és egységes hangja) elnöke, jelenleg pedig igazgatósági tagja. Pályafutása során konzultációs szolgáltatásokat nyújtott kutatási szervezeteknek, iparágaknak és kormányoknak a technológia, valamint a stratégia és politika területén. Jelenleg az EOSC (“A nyílt tudomány előmozdítása Európában” c. kezdeményezés) végrehajtó bizottságának elnökeként aktívan részt vesz a nyílt tudomány európai fejlesztésében. Ő Maga egyben több regionális és triple helix együttműködés társ kezdeményezője, elnöke és igazgatótanácsi tagja volt, mint például a Medical Delta, a Zuid-Holland-i Gazdasági Tanács (EBZ) és a Leiden-Delft-Eramus együttműködés. A TU Delft legnagyobb karának dékánjaként és a Magnificus rektoraként jelentős szerepet játszott abban, hogy a TU Delft tudósai a vállalkozói szellem irányába mozdultak el.

2021

A képzés idén a 3. modullal folytatódott, melynek keretében az intézet saját ökoszisztémájára vonatkozó hipotézisek kerültek meghatározásra, amelyet aztán validálni is kellett.

A 2. és 3. modulban elvégzett munka eredményeképpen született megállapítások rendelkezésre állnak az intézet által összefogott hálózat tagjainak számára, amelyek alapján közösen meghatározásra kerülhetnek a végső célkitűzések és a kapcsolódó stratégia és cselekvési terv egyaránt.

Az idei mesterkurzusok első témája az ún. volt, melynek fókuszában az került, hogy a résztvevők megértsék és aktiválni tudják azt a vezetői képességet, amellyel mindannyian rendelkezünk a saját befolyási körünkben. A téma szakértője és oktatója Colin Gautrey coach, mentor és termékeny szerző volt, aki munkája során a befolyásolásra összpontosít, különösen nagy és összetett környezetben. Nemrég jelent meg legújabb kötete: Influential Leadership – A vezető útmutatója a dolgok elvégzéséhez címmel, mely zsinórban már a hetedik. A program során konkrét és kézzelfogható módszert mutattak be arra nézve, hogy kinek milyen módon kell megváltoztatnia a tudását/beállítottságát vagy épp viselkedését az elérni kívánt cél érdekében. A képzésben résztvevők iránymutatást kaptak arra nézve is, hogy felismerjék mely a legjobb módja annak, hogy kapcsolatba lépjenek a potenciális érintettekkel. A fenti alkalom során dr. Kristóf Péter, a PTE Innovációs és Informatikai Igazgatója volt jelen az intézet meghívott vendégeként.

A második téma  a “Regionális innovációs ökoszisztéma fenntarthatósága” címet kapta és célja az volt, hogy támogatást nyújtson az intézet fenntarthatóságának biztosítását célzó feladatok tekintetében. Ehhez elsőként azt volt szükséges megérteni, hogy az intézet miben tölt be hiánypótló szerepet és milyen hozzáadott értékkel rendelkezik ökoszisztéma-építőként. A workshop tárgyalta emellett a finanszírozási források megszerzésének, valamint az érdekelt felek bevonásának módjait.

A harmadik, egyben utolsó alkalma a mesterkurzus sorozatnak a következő évre vonatkozó támogatási és cselekvési tervünk elkészítéséhez nyújtott segítséget. A résztvevők megismerhették hogyan lehet sikeres pályázatokat írni az ökoszisztéma-fejlesztéssel kapcsolatos különböző felhívásokra (mivel ez lehet a fenntarthatósági stratégia egyik iránya) és hogyan lehet sikeres kapacitásépítési projekttervet készíteni 2022-re, beleértve az önerő biztosítását is.

Az Inspirational Talks elnevezésű előadássorozat idei első  témája a technológia transzfer köré szerveződött. A training azt célozta, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az élvonalbeli tudományos kutatások és technológiai találmányok forrásaként az egyetemek egyre fontosabb szerepet játszanak kutatási eredményeik szélesebb társadalmi hatású hasznosításában és találmányaik innovációvá alakításában. Andy Browning (az Uppsalai Egyetem Innovációs Partnerségi Iroda (Svédország) és hivatalosan az EIT egészségügyi innovációs igazgatója, Prof. Dr. Fazilet Vardar Sukan (a Sabanci Egyetem Nanotechnológiai Kutató- és Alkalmazási Központjának (SUNUM) igazgatója, Istambul, Törökország) és Paul Althuis (a TU Delft Innovation & Impact Centre és a Delft Enterprises igazgatója) példáin keresztül a résztvevők megismerhették a technológiatranszferhez való proaktív hozzáállást és a kapcsolódó egyetemi-ipari együttműködési programokat és kezdeményezéseket, valamint az új technológiai cégek és vállalkozók egyetemi támogatásának lehetőségeit. Az intézet meghívott vendégeként Dr.  Kovács Sándor, a PTE Kancellária Egészségügyi Technológiaértékelő Központjának munkatársa vett részt meghívott az eseményen.

Az  előadássorozat második alkalma az ún. Living Lab-ekről szólt, vagyis az ipari-kórházi együttműködés és tesztelés lehetőségeit vizsgálta. Az EIT Health RIS régióiban – ahová Magyarország is tartozik – a kórházak általában minden erőfeszítésüket a gyógyítás elsődleges feladatára összpontosítják így nem sok lehetőségük jut az egyéb területek fejlesztésére, pedig a kultúrába, a támogató eszközökbe és a finanszírozásba történő befektetéssel agy mértékben javítható lenne innovációs kapacitásuk. Az előadás során az előadók tapasztalatain és jó gyakorlatain keresztül a résztvevők megismerhették, hogy milyen szerepet vállalhat egy kórház az innovációs folyamatban, és miért érdemes kapacitást vagy akár költségvetést fektetni az innovációs vezetőkbe. Ezen kívül jól működő gyakorlati példákat ismerhettek meg arra vonatkozóan is, hogy milyen együttműködéseket alakíthatnak ki a kórházak az iparral, különösen az induló vállalkozásokkal, és hogyan lehet ezt működőképessé tenni. A téma szakértői Pekka Kahri (a HUS Helsinki Egyetemi Kórház technológiai felelőse) és Prof. Marteen Van Der Elst (baleseti sebész Delftben) voltak.

Az, hogy a képzés során elsajátított ismereteket mennyire sikerült átültetni a gyakorlatba mi sem bizonyítja jobban, minthogy az intézet által szervezett workshopokon a résztvevők száma megnégyszereződött az előző évhez képest, a Discovery Team elnevezésű projektben résztvevők klinikák és azt támogató klinikai vezetők száma 2022-ben tovább nő, valamint az intézet által felkarolt ún. Silver Economy regionális fejlesztési tervhez mind az akadémiai, mind az üzleti szektorból, valamint a politikai szereplők közül sikerült számos, befolyásos, prominens támogatót megnyerniük az ügynek. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy  az egészségügyi területen is egyre többen ismerik fel és ismerik el az innováció nyújtotta lehetőségeket és annak pozitív hatásait. Ráadásul szerencsére úgy tűnik egyre szélesebb az a kör, aki nem csak elismeri, hanem aktív szerepet is vállal ebben a folyamatban, ezzel biztosítva olyan újszerű megoldások megszületésének lehetőségét, amelyekre nélkülük nem lenne lehetőség.

A program angol nyelvű leírása az alábbi linken olvasható 


További információ